Újabb diáklapok láttak napvilágot, ilyen volt a Juventus, a Bartók Béla Líceum /Temesvár/ lapja, első száma, már januártól, és ilyen a Füles Hírek, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum diáklapja, májustól /Füles Hírek (Kovászna), máj./, vagy a Kotta Nélkül, a Báthory István Líceum diáklapja. /Kotta Nélkül (Kolozsvár), máj./
1991. január 8.
A kolozsvári Báthory István Líceum Kotta Nélkül, című folyóiratának eddig három száma jelent meg. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
1991. június 25.
A Kolozs megyei tanfelügyelőség csak jún. 25-én, néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt tette közzé a jövő tanévi beiskolázási tervet. Ezek szerint a kolozsvári Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990. januárjától visszaállították a magyar nyelvű oktatást, most ismét román tannyelvű osztályok indítását tervezik. Victor Dragoiu tanfelügyelőnek címezve tiltakozó levelet írt a három érintett iskola igazgatója /Lázár Irén, Szilágyi Júlia és Bálint Kelemen Attila/, továbbá az RMDSZ nevében Buchwald Péter, leszögezve, a minisztérium 1990. febr. 5-i rendelete a román osztályokat máshová helyezte. A két világháború között Kolozsváron hét középiskola működött, évszázados magyar középiskolákról van szó, a Brassait 1557-ben, a római katolikust /jelenleg 2-es/ 1579-ben, a reformátust /jelenleg 3-as/ 1637-ben alapították. Az RMDSZ parlamenti képviselői tiltakozást nyújtottak be a tanügyminisztériumnak. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor Iliescu elnökkel tárgyalt a kolozsvári iskolakonfliktusról. /Iskolakonfliktus Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ A kolozsvári tanfelügyelőség jún. 28-án válaszolt erre a levélre, elutasítva a magyar líceumok igazgatóinak kérését, mondván, a román osztályok a nemzetek közötti közeledést szolgálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
1991. szeptember 16.
Szept. 16-án volt az ünnepélyes tanévnyitó. Kolozsváron az Apáczai Csere János Líceumban Szilágyi Júlia igazgatónő, a Báthory István Líceumban Lázár Irén igazgatónő, a Brassai Sámuel Líceumban Bálint Kelemen Attila igazgató mondott beszédet, a Református Kollégium a Farkas utcai református templomban tartotta a tanévnyitót. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
1992. május 24.
Máj. 21-24-e között Torockón rendezte meg a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ az Erdélyi Diákújságíró Találkozót. Megjelentek többek között a Kavics /Ady Endre Líceum, Nagyvárad/, a Csiky-Csuky /Csíki Gergely L., Arad/, a Juventus /Bartók Béla L., Temesvár/, a Képződmény /Benedek Elek L., Székelyudvarhely/, a Szellem /Mikó Imre L., Sepsiszentgyörgy/, Ergo /Márton Áron L., Csíkszereda/, Guguc /Zilah/, Tentamen /Bolyai Farkas L., Marosvásárhely/, Visszhang /Áprily Lajos L., Brassó/, Remény /Brassai Sámuel L., Kolozsvár/, Kotta Nélkül /Báthory István L., Kolozsvár/, a kézdivásárhelyi Isa, a kovásznai Füles Hírek és a szovátai Szünet szerkesztői. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
1993. május 20.
Ünnepség keretében leleplezte Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében Lázár Irén igazgató és Czirják Árpád kanonok Márton Áron nagyméretű gipszszobrát, Kún György alkotását, aki a szobrot az iskolának ajándékozta. Jakab Gábor. A Keresztény Szó /Kolozsvár/ főszerkesztője mondott beszédet. Péterfalvy András, a brüsszeli Nemzetközi Báthory István Alapítvány kuratóriumának tagja jelen volt a szoboravatáson, beszédében három lényeges vonást emelt ki, amely összekapcsolja Venczel Józsefet és Márton Áront: történelmiség, kompetencia és sajátos transzilvanizmusuk. /Horváth Réka: Márton Áron szobra Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
1993. szeptember 12.
Szept. 11-12-én rendezték meg a Báthory Napokat Szilágysomlyón, emlékezve az 450 éve itt született Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Az első napon tudományos ülésszakot rendeztek, emlékezve a Báthory-családra, a második napon ökumenikus istentiszteletet tartott Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József, ezután emléktáblát /In memoriam Báthory István/ avattak. A tudományos ülésszakon Wolf Rudolf /Kolozsvár/ a Báthory család történetét ismertette, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ a korszak művelődési életéről, Sipos Gábor /Kolozsvár/ a szervezett református egyházról beszélt. Az Erdélyi Műemlékek füzetsorozat /az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya gondozásában/ első kiadványa: Szilágysomlyó - A Báthory-vár. Szerzője Kovács András. Az emléktábla avatásán megjelent többek között Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet, dr. Borsi Kálmán Béla a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében, Kovács István, a lengyel nagykövetség tanácsosa és a romániai lengyel nagykövetség tanácsosa és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében. /Szilágyság (Zilah), szept. 10., /Fejér László: Báthory-napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Az évforduló alkalmából a Szilágyság hetilap Báthory István-emlékszámot adott ki. /Szilágyság (Zilah), szept./
1994. szeptember 25.
Szilágysomlyón a Báthory István Alapítvány rendezésében szept. 24-25-én kétnapos ünnepség keretében emlékeztek meg a város neves szülöttjéről, az erdélyi fejedelemről és lengyel királyról. A tavalyi első rendezvényen emléktáblát avattak. A református templom volt a színhelye annak az ülésszaknak, ahol tudományos dolgozatokat felolvasó szerzők /köztük magyarországiak/ foglalkoztak a város múltjával és Báthory István korabeli politikusi jelentőségével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
1994. november 23.
Kolozsváron a román nyelvű egyetemi oktatás 75. évfordulóját ünnepelték. Nekünk nincs egyetemünk, nincs mit ünnepelnünk, írta Kovács Ferenc. De van mire emlékeznünk. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581-ben alapította meg Kolozsváron a jezsuita főiskolát, melynek királyi akadémiai jellege volt. Az utókor által adott néven Báthory Egyetem harminckét évig működött. A jezsuiták 1693-ban kezdik meg újra Kolozsváron a főiskolai oktatást. 1872-ben alakult meg a modern tudományegyetem Kolozsvárott, 1901-ben avatták fel az Egyetemi Könyvtárat. 1940-ben, az újrainduláskor az első rektor Málnási Bartók György. 1945 után, a Bolyai Tudományegyetem megalakulásakor olyan kitűnő professzorok működtek Kolozsváron, mint György Lajos, Tavaszy Sándor, Benedek Marcell, Szabó T. Attila, Búza László, László Gyula, Bíró Vencel, Entz Géza, Borbély Samu, Fényes Imre és sokan mások. 1948 után elüldözték a legjobb professzorokat, ekkor kerültek hatalomra a Gaál Gábor-Csehi Gyula klikk tagjai, akik az elsorvasztott egyetemet már nem tudták megtartani, és az 1959-ben, 35 évvel ezelőtt beolvadt a Babes Egyetembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
1994. december folyamán
Megjelent Tóth Miklós Szilágysomlyó című, monográfiának tekinthető könyve. Szilágysomlyón egy lelkes csoport létrehozta a Báthory István Alapítványt, céljuk a vár megmentése. Az alapítvány támogatásával jelent meg ez a könyv is, a Pallas Kulturális Egyesület /Kolozsvár/ kiadásában. /Erdélyi Gyopár (Kolozsvár), 1994/6./
1995. szeptember 6.
Kolozsváron Victor Dragoi megyei főtanfelügyelő áthelyezéssel büntette Szőcs Juditot, a Brassai Sámuel Líceum matematika szakos tanárnőjét, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Kolozs megyei elnökét, azon a címe, hogy önkényesen használja az iskola termeit. Valójában hivatalos engedélye van arra, hogy az alagsorban gyűjtse az adományokból származó didaktikai eszközöket. Szőcs Juditot a Báthory István Líceumba helyezték át, ahol betöltött a matematika tanárok létszáma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1996. február 12.
Ünnepélyes szentmisével emlékeztek meg febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály templomban Márton Áron püspökről születésének 100. évfordulóján, akit 1939. febr. 12-én ebben a templomban szenteltek püspökké. A szentmise, mint egykor, csángó és székely népviseletbe öltözött fiatalok bevonulásával kezdődött, szentbeszédet dr. Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke mondott, a koncelebrációs szentmisén részt vett dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, megjelentek a történelmi magyar egyházak, továbbá a bukaresti magyar nagykövetség, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyarok Világszövetsége képviselői. Az RMDSZ több vezetője szintén részt vett a szentmisén. - Dr. Seregély István kifejtette, hogy megtiszteltetés számára a magyar püspöki kar elnökeként a nagy püspökre emlékezni: "Leginkább azért jöttem el - mondotta -, hogy tanúságot tegyek arról az életútról, amelyet Márton Áron megjárt, és amely olyan útbaigazítás minekünk, amelyet ha magunkévá tennénk, mindannyian gazdagabbak lehetnénk." A gyulafehérvári érsekség az 1996-os évet Márton Áron Évnek nyilvánította. /Sz. K.: Szentmise Márton Áron emlékére. Útmutatása váljon kötelező erővé. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Délután a kolozsvári Báthory István Líceum dísztermében folytatódott a Márton Áron-emlékünnepség. Balázs Ildikó iskolaigazgató köszöntője után előadások hangzottak el a püspökről. Dr. Czirják Árpád érseki helynök, dr. Marton József teológiai tanár, dr. Benkő Samu, az EME elnöke, Fodor Sándor író, Kányádi Sándor költő és Beke György író mondott beszédet. Az előadások közötti szünetekben az iskola diákjai szavaltak, a Teodidactos bennlakóinak együttese zenélt. /Szabó Piroska: In memoriam Márton Áron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Beke György írásában emlékezett Márton Áronra, az első székely püspökre, felelevenítette helytállását, felvázolta életművét. /Beke György: Új főpapi magatartás. = Magyar Nemzet, febr. 13./
1996. április 18.
Ápr. 18-án Kolozsváron megkezdődött a Báthory István Líceum háromnapos ünnepség-sorozata. Az immár hagyományos Báthory Napokra a külföldi testvériskolák is elküldték képviselőiket /ezek egyike a kassai Magyar Ipari Gimnázium/. Balázs IIdikó igazgatónő üdvözölte az egybegyűlteket. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
1996. november 14.
Az Iskola Alapítványt az RMDSZ hozta létre 1996 áprilisában. Elnöke Markó Béla, alelnöke Kelemen Árpád, titkára Ferenczi Rita. Az alapítvány ügyvezetője, Somai József elmondta, hogy elsőnek egy 1997-es falinaptár készült el. A naptár célja, hogy az Iskola Alapítvány ismertté váljon országszerte, de főleg tanügyi berkekben. Tizenhárom város nagy múltú iskolájának Orth István /Nagyszeben/ színes grafikái alapján 6000 példányban készült naptárt több mint 50 iskolába juttatták el. Emellett 22 korszerű, nagy kapacitású számítógépet juttattak el Medgyesre, Szentegyházasfalura, Érmihályfalvára, a kolozsvári Báthory István Líceumba, Zetelakára, Szilágysomlyóra, Zilahra, stb. Nemcsak magyar iskoláknak adományoznak, hanem - például Zilah és Medgyes esetében - román-magyar tagozatú iskoláknak is, amelyet közösen használnak. Az alapítvány elsősorban anyagi és erkölcsi támogatást akar nyújtani a magyar iskoláknak, elő akarja segíteni az oktatás korszerűsítését. A terveikben szerepel az oktatók továbbképzése, magániskolák létesítése, szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszer létrehozása. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
1997. szeptember 28.
Szept. 26-28-án ötödik alkalommal rendezték meg a Báthory Napokat. Először Szilágysomlyó testvérvárosában, Nyírbátorban ünnepeltek, ahol a rendezvény társszervezője, a Művelődés szerkesztősége bemutatta a folyóirat számait és Deák Ferencnek a Kriterion Kiadó kiadványai számára készített illusztrációit. Szilágysomlyón pedig a református gyülekezeti ház kiállítótermében megnyitották Kós Károly grafikai munkáiból összeállított kiállítást. Előadások hangzottak el, majd a katolikus templomban Tempfli József és Tőkés László püspökök hirdettek igét. Végül megkoszorúzták a templom falán levő kétnyelvű emléktáblát, amely azt hirdeti, hogy egykor itt keresztelték meg Báthory István erdélyi fejedelmet. Lengyelország királyát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
1998. május 1.
Hat évi szünet után megjelent a Litvániai Hírek új száma. Ez a Báthory István Litvániai Magyarok Kulturális Szövetsége kiadványa, főszerkesztője dr. Rubazeviciené H. Magda. Vilniuson, a Báthory István alapította egyetemen mostoha körülmények között a Szilágysomlyóról elszármazott Petrauskiené Turai Léda tanítja a magyar nyelvet. A litvániai magyarok azt szeretnék, ha kulturális központjukban helyet kaphatna a magyar irodalom könyvtára. A szűkös anyagiak miatt adományokra várnak, hogy létrejöhessen a könyvtár. /Fejér László: Üzenet Litvániából a szülőföldnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./
1998. május 14.
A Báthory István Alapítvány és az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi csoportja máj. 16-án megnyitja Szilágysomlyón a Báthory István Könyvtárat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
1998. június 17.
Jún. 5-6-án Medgyes magyarsága ünnepelte a 10. számú magyar általános iskola első írásos említésének 275. évfordulóját. Az iskolát a római katolikus egyház szervezte és működtette 1948-ig, az iskolák államosításáig. Az iskola felvette Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király nevét. Az évfordulós ünnepség kezdetén megkoszorúzták a temetőben az elhunyt tanárok sírjait, majd jún. 5-én délután tudományos ülésszak kezdődött. Az egybegyűlteket Fekete Szabó Katalin, a szilágysomlyói Báthory Alapítvány képviselője köszöntötte. Előadást tartott Sipos Gábor /Kolozsvár/, Kovács István, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Vincze Zoltán /Kolozsvár/ és Murádin László /Kolozsvár/. A következő napok ünnepségeinek egyik vendége Kötő József államtitkár volt. Leleplezték az iskola falán a magyar nyelvű bronz, valamint a román nyelvű márvány emléktáblát, melyeket Gergely István szovátai szobrászművész készítette. /Szabó M. Attila: Iskolai névadó ünnepség Medgyesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, jún. 17./
1998. október 9.
A "partiumi öntudat" ébredését jelzik az ismétlődő rendezvények a Szilágyságban és Tövisháton: Zilahi Napok, Tövisháti Napok /Szilágycseh és környéke/, Krasznai Napok /Kraszna és vidéke/, Wesselényi Napok /Zsibó/, Báthory Napok /Szilágysomlyó, Nyírbátor/. Legutóbb Szilágysomlyón, a Báthory Napok keretében cserkészavatás is volt, újságolta Acsády Annamária, a Báthory Alapítvány gazdasági vezetője. Elmondta még, hogy Szilágysomlyón decemberben Bem-emléktáblát szeretnének avatni. Nem ez az első emléktáblája a városnak. Az első a katolikus templom falán a Báthory István-emléktábla, a következő Mártonffy Istvánnak, a "szegények orvosának" az emléktáblája. A református templomban van a millecentenáriumi emlékező, ez lesz tehát a negyedik tábla. /Szabó Csaba: A "partiumi öntudat" és a szilágysomlyói háromfejű sárkány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1999. január 26.
Szeben megye magyarsága mintegy húszezer fő, ebből Nagyszebenben él kb. háromezer lélek, Medgyesen pedig tízezer. Medgyesen az RMDSZ újságot is indított Nagy-Küküllő néven. A lap 1996-ban megszűnt, amikor a város művelődési életének egyik kovásza, Iszlay László zenetanár hazament szülőfalujába, Bogácsra, mert polgármesternek választották, és senki sem folytatta a lap szerkesztését. Csak 1998 végén sikerült újra megjelentetni a Nagy-Küküllőt. Nagy Ferenc, az RMDSZ helyi elnöke /aki egyben a Szeben megyei RMDSZ elnöke is/, elmondta, hogy mindössze 1200 tagot tartanak nyilván, de az aktív tag nagyon kevés. Sokan átiratkoztak különböző román pártokban. A magyar népi egyetem megszűnt. Reménykednek benne, hogy a Magyar Ház majdcsak elkészül, erre nyolc éve várnak. A Nagy-Küküllő megjelent számában Székely Éva, a Pro Schola Mediensis Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy 1998. június 5-én és 6-án ünnepelte a medgyesi 10. Számú Általános Iskola fennállásának 275. évfordulóját, ez alkalomból az iskola felvette a Báthory István nevet. - Soós József református lelkész szerint kilátástalan a magyar gyermekek helyzete Medgyest és Nagyszebent kivéve a megyében, mert máshol nincs anyanyelvű oktatás. Szentágota 3-4 ezres magyarsága a beköltözések miatt felnőtt 8-9 ezer lélekre, de nincs magyar iskola, még anyanyelvi csoport sincs. - 1996 óta létezik Medgyesen a Nefelejcs néptánccsoport. /B. D. (Bölöni Domokos): Medgyesi magyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./
1999. május 1.
Ápr. 15-i határozatában az oktatásügyi minisztérium elfogadta a kolozsvári Báthory István alapította iskola ismételt kérését, hogy a tanintézményt az alapítójáról nevezzék el. Az iskola hivatalos neve: Báthory István Elméleti Líceum. Az új elnevezést tartalmazó névtáblát az iskola 420. születésnapját ünneplő tanárok és meghívottak május 1-jén, leplezték le. Mások mellett ünnepi beszédet mondott Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, az iskola volt diákja. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki ugyancsak diákja volt az iskolának, egyetértett viszont azzal, hogy akarni kell, s akkor az eredmények megsokszorozódhatnak. A püspök reményét fejezte ki, hogy valamikor a jövőben a szemben lévő egyetem épületén is táblaavatásra kerülhet sor. Tőkés László az iskolákat a várakhoz hasonlította. Azoknak a megvédésével tudtak megmaradni. Hozzátette: arra kell vigyáznunk, hogy ezek az intézmények ne exportra termeljenek. /Balló Áron: Most már hivatalosan is Báthory István Líceum. Tőkés László: Iskoláink ne exportra termeljenek! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
1999. május 14.
Szilágynagyfaluban galériaavatót tartottak gróf Bánffy Miklós, írói nevén Kisbán Miklós grafikáinak kiállításával, melyet a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület és a Művelődés folyóirat szervezett. A grafikai tárlatot megnyitó Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője Bánffy Miklós életútját ismertette, akinek sokoldalú politikus irodalmi és művészeti hagyatéka feldolgozásra vár és a kiállítás kis mértékben az adósságból kíván törleszteni. /Fejér László: Galériaavató Bánffy Miklóssal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
1999. május 26.
A Wildt József Tudományos Társaság és a Babes-Bolyai Tudományegyetem szervezésében - a Soros-alapítvány támogatásával - a matematikatanárok számára állandó jellegű továbbképző tanfolyam működik Kolozsváron, a Báthory István Líceum tantermeiben. A továbbképzési tanfolyam két félévre oszlik. Az előadókat a Babes-Bolyai Tudományegyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem biztosítja. Általában Erdély legtevékenyebb matamatikatanárai gyűlnek itt össze. /Szabó Csaba: Állandó matematikai továbbképzés Kolozsváron Közeledik a tanfolyam első félévének vége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1999. június 12.
Jún. 12-én Kolozs megye 14 líceumában ballagtak el a tizenkettedikesek, a tizenharmadikosok és az esti tagozat maturandusai. Összesen 663 érettségizőt bocsátottak útnak az alma materek: elméleti líceumok, kollégiumok, gimnáziumok, egyházi líceumok, szaklíceumok és művészeti líceumok. Öt osztály, 141 tanuló ballagott a Báthory István Líceumban. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök imája után az iskola, illetve a Katolikus Gimnázium végzőseit Balázs Ildikó és Szilágyi Júlia, a két tanintézet igazgatónője búcsúztatta. A Brassaiban nyolc osztály - közöttük az Unitárius Kollégium és az estis végzősök osztályai - vett búcsút tanáraitól, diáktársaitól, iskolájától. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök búcsúztatta őket, majd az iskola igazgatónője, Cucu Imola. Az Apáczai-líceumban három osztály: egy óvó- és tanítóképző, egy reál és egy humán szakos tanulói ballagtak. Elsőként d. dr. Csiha Kálmán református püspök szólt az egybegyűltekhez, majd Wolf Rudolf igazgató. Negyven díjat és kilenc különdíjat osztottak ki a tanulók között. A Farkas utcai templomban búcsúzott a kolozsvári Református Kollégium két végzős osztálya. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök, majd Székely József főigazgató mondta a búcsúztató beszédet. /Gaudeamus igitur 1999. Elballagtak maturandusaink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1999. július 30.
A kolozsvári román sajtó jelentette, hogy Funar polgármester a magyar nyelvű utcai tábláikért büntetést szab ki a három magyar kolozsvári középiskolára. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója, Wolf Rudolf elmondta: valóban felkereste őket a polgármesteri hivatal két küldötte, akik a cégtábla használati engedélye felől érdeklődtek. Emlékezetes, hogy az iskolát a régi tábla miatt már megbüntették. Később az ítéletet mégis semmisnek nyilvánította a bíróság. A Báthory István Elméleti Líceum hivatalosan azonban nem kapott értesítést. /Ismét zaklatják a magyar középiskolákat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
1999. szeptember 9.
Szept. 6-án kuratóriumi gyűlést tartott a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány. Az alapítvány elnöke, Széman Péter elmondta, hogy az idei Báthory-napok /szept. 25-26./ programját véglegesítették. Az idei Báthory-napok csúcspontja Lőrincz Lehel szobrászművész alkotásának, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobrának felavatása lett volna. Maga a szobor - dr. Surányi József, Szilágysomlyóról elszármazott budapesti lakos ajándéka - készen is van, de a polgármesteri hivatal - arra hivatkozva, hogy a városnak nincs érvényes városrendezési terve - nem adta ki a szobor felállításához szükséges építési engedélyt. A szobrot a római katolikus plébániatemplom kertjébe akarták felállítani. Sem az alapítvány kuratóriuma, sem a város magyar lakossága nem mond le a szoborállításról. A Báthory-napok alkalmából bemutatják a szobrot, és leteszik az alapkövet. /Szabó Csaba: Szilágysomlyó - Báthory-napok 1999. Nem engedélyezik Báthory István szobrának felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
1999. szeptember 25.
Szilágysomlyón már hónapok óta kettős szoborállítással próbálkozik a magyarság: egy 1848-as emlékfallal és egy Báthory István-szoborral. A szept. 25-26-ára tervezett Báthory-napok előtt néhány nappal - meglepetésszerűen - megérkezett a szilágysomlyói római katolikus plébánia címére a szoborállítási engedély. Jellemző, hogy az okmányon a július 2-i dátum szerepel. Tehát már régen jóváhagyták a szoborállítást, csak nem küldték ki idejében. Így már nincs idő az alapkőletételt a várva várt szoboremeléssel folytatni, hiszen műemlék templomról lévén szó (itt keresztelték a fejedelmet) további bukaresti engedélyekre van szükség. /Szabó Csaba: Szilágysomlyó Megkezdődtek a Báthory-napok Szoborállítás nem lesz. Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
1999. október 6.
A szilágysomlyói VII. Báthory Napok után a helyi RMDSZ és a Báthory István Alapítvány rendezésében október 5-én nagyszabású emlékünnepélyt szerveztek a 13 aradi vértanú emlékére. A megemlékezés kiállítással nyílt meg: Bánffy Miklós grafikáit mutatták be. Egyed Ákos professzor Erdély 1848-49 című könyvének második kötetét mutatta be. Bem József tábornok emléke előtt akart tisztelegni a város magyar lakossága, a városvezetés azonban nem engedélyezte a református templom falára tervezett Bem-dombormű felállítását. /Szabó Csaba: Szilágysomlyó újra ünnepelt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
1999. október 22.
Balázs Ildikó, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója elmondta, hogy a tanügyminisztérium még mindig nem a tananyag csökkentését írta elő, hanem azt, hogy ugyanazt a tananyagot kevesebb órában tanítsák. Az érettségi kötelező három tárgyból: román nyelv és irodalom, anyanyelv és irodalom és egy választott idegen nyelv, ehhez jön azután a szaktárgy. - El kellene érni, hogy lefordítva kapják meg az érettségi tételt a minisztériumból, akárcsak a román nyelvű tételeket. /Csomafáy Ferenc: Kommunikálni, érvelni és választani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1999. december 10.
A Pro Zilah Egyesület, a szilágycsehi Tövishát Kulturális Egyesület, a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány mellé újabb Szilágy megyei művelődési egyesület sorakozott fel a napokban: a zsibói Wesselényi Alapítvány. A szórványosodás útjára lépett Zsibón a magyarság áldatlan helyzete, valamint a Wesselényi-kastély - és persze, a kripta - egyre rosszabb állapotba van, ezért elkezdték a zsibói Wesselényi Alapítvány bejegyzéséhez szükséges pénzgyűjtést, mondta Mátyus Éva ideiglenes zsibói RMDSZ-elnök. - Az alapítvány céljai: a zsibói magyarság közművelődési és gazdasági életének megszervezése, valamint a Wesselényi családhoz kapcsolódó tárgyi és szellemi örökségek feltárása, ápolása és közkinccsé tétele. Tervezik a Wesselényi-múzeum létrehozását. - A Szabadság szerkesztősége 100 000 lejjel támogatja a Wesselényi Alapítvány bejegyeztetését. /Szabó Csaba: Bejegyzés előtt a Wesselényi-alapítvány A Szabadság is támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
